Ki kapja a lakást a válás után?
Tulajdon vs. használat — két külön kérdés
Fontos különbség:
- Tulajdonjog: kinek a nevén van a lakás
- Használati jog: ki lakhat benne
Egy elvált szülő használati jogot kaphat egy olyan lakásban is, ami nem az ő nevén van — ez a lakáshasználati jog (Ptk. 4:81. §).
3 lehetőség a rendezésre
1. Egyik fél kiváltja a másikat
Az egyik házastárs megveszi a másik 50%-os részét. Ez akkor működik, ha:
- Van elegendő megtakarítás vagy hitelképesség
- A bank hozzájárul a hitelátvállaláshoz (jelzálog esetén)
- Az eladott házrész értéke reális (érdemes értékbecslést kérni)
2. Eladják és elosztják
A lakást piaci áron eladják, a hitelt visszafizetik, és a maradékot 50-50%-ban felosztják. Előny: tiszta, gyors. Hátrány: mindenki keres új lakást.
3. Közös tulajdon marad
Ritka és kockázatos. Ha a felek jövőben nem akarnak beszélni, egy közös tulajdonú lakás hosszú távú konfliktus-forrás lehet. Adók, karbantartás, esetleges eladási vita.
Lakáshasználati díj
Ha az egyik fél a közös lakásban marad, a másik lakáshasználati díjra jogosult (Ptk. 4:81. §). Ez a piaci bérleti díj részeként állapítható meg — jellemzően a piaci bérleti díj 30-50%-a.
Ha van kiskorú gyerek
A Ptk. 4:79. § szerint a kiskorú gyerek érdeke elsődleges. A bíróság lakhatás-védelmi okból eltérhet a szigorú 50-50% szabálytól — jellemzően a gondozó szülőnek biztosít lakhatást a gyerek nagykorúságáig.
A vagyonleltárba beírhatod a lakás értékét, hitelt, és a rendszer megmutatja a fejenkénti részt.
Vagyon-kalkulátor →- Ptk. 4:29-38. § — házastársi vagyonközösség
- Ptk. 4:38. § (1) b) — különvagyon (öröklés, ajándék, házelőtti)
- Ptk. 4:79-88. § — a közös lakás használata
- Ptk. 4:81. § — lakáshasználati díj
Belépés nélkül a kalkulátor a böngésződben marad. Folytasd a számítást → · Témaoldal →